12 Monkeys: kezdett a 2. évad

You still don’t understand the nature of time. If something is meant to be, it shall be.

Valahol sajnálom, hogy a 12 Monkeys itthon nem lett népszerűbb, mert ez tényleg az a sorozat volt, amit nem a nézettség, hanem inkább a kritikai visszajelzések miatt folytatott a Syfy. Persze nem arról van szó, hogy el lettek volna ájulva tőle a népek, egész egyszerűen a csatorna korábbi kínálatát sokak szerint felülmúlta. De tényleg abszolút korrekt lett, szörnyen kellemes meglepetés.

Nálam nyilván az időutazós sorozatok előnnyel indulnak, de a 12 Monkeys-t azért is merem kiemelni, mert ez már-már befért a gondolkodós scifik közé – legalábbis olyan szinten, hogy lehetett rajta agyalni, volt róla mit beszélni, és bármennyire is kirázta valaki az ujjából a sztorit, összességében nagyon oda kellett figyelni a történetre (igen, volt olyanja), hogy az ember ne veszítse el a fonalat.

12 Monkeys: kezdett a 2. évad

Az 1. évad sztorija két idősíkon futott, 2015 és 2043 között ugráltunk, meg olykor behoztak újabb időpontokat, a középpontban pedig, akárcsak a filmben, a jövőből időutazó Cole állt, aki azt a megbízatást kapta, hogy akadályozza meg a világot elpusztító vírus elterjedését, ami valamilyen módon a 12 majom hadseregéhez köthető.

So…, who’s next?

Ez a sztori, ha nem is került totális lezárásra az első szezonban, de egy fejezet véget ért, s közben a jövőben olyan események történtek, melyet elindítottak egy új történetet a régi mentén. És ezt az új szálat fogja az új szezon tovább vinni, az ígéretek szerint sokkal több és sokkal távolabbi időutazásokkal. (Ez számomra némiképp epizodikusabb jelleget sejtet, de ne legyen igazam.)

12 Monkeys: kezdett a 2. évad

A nyitányban (bummbele a kezdés eléggé) nem annyira a történet volt érdekes, hanem a karakterek, illetve azok állapota – egyrészt ahogy ismét összehozták a szétszakított szereplőket (akik elég fura patthelyzetben találtak egymásra), másrészt pedig eleve tanulságos volt látni mindenkit abban az időben, ahova jutott, s látni, hogy éppen mi motiválja – illetve, Jennifer esetében, megpróbálni kitalálni, hogy van-e logika a látszólagos őrültség mögött. Azt hiszem, az pozitívum, hogy míg a sztorit nem tudom, merre fog indulni (a szétszóródott Messenger-ek után?), így nem annyira villanyoz fel, karakterszinten szinte mindenkire kíváncsi vagyok, hogy mihez kezd.

If causality is your religion, madam, have faith in it.

A 12 Monkeys kapcsán viszont muszáj megjegyeznem, hogy az időutazás “szabályai”, az idő “törvényei”, az ok-okozati viszonyok szerintem továbbra sem magától értetődőek (vagy kevés vagyok), olykor mintha a készítők ezeket úgy alakítanák, hogy a sztori érdekeit szolgálják, szóval annak ellenére, hogy gondolkodósnak tituláltam a sorozatot, ezen a ponton egyben azt is mondanám, hogy nem érdemes mindenbe belegondolni, hanem el kell fogadni, hogy az működik, amit látunk.

12 Monkeys: kezdett a 2. évad

Korrekt volt a 2×01, de nem közelítette meg az első szezon legjobb részeit. Azt azonban remélem, hogy a folytatásban minél kevesebb konkrét jelenetet kap a “titkos szerveződés, melynek mindenhova elér a keze”, mert sajnos az effélékkel már tele a padlás, bár a Witness-szálat felőlem tovább cincálhatják. Az már most látszott, hogy a mitológia továbbra is fontos marad.

A második évados kezdés inkább afféle felvezető rész volt, ami egy nagy találkozásba és egy jópofa cliffhanger-be torkollott – ezt jó volt nézni, még akkor is, ha sejtjük, hogy mi lesz a helyzet feloldása. Azt viszont ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy most milyen irányt fog venni a jövősztori, illetve mi lesz Cole-ékkal, valamint az Emily Hampshire által valami eszméletlenül viccesen alakított Jennifer-rel, no meg a világpusztító vírussal.

12 Monkeys: kezdett a 2. évad

Az elején Madeline Stowe esti mesés narrációs összefoglalója nagyon rendben volt.


© winnie for Sorozatjunkie, 2016. | Permalink | 3 comments | Add to del.icio.us
Post tags:

Feed enhanced by Better Feed from Ozh

(A cikk további részéért kattints ide...)