Star Trek: Filmek I-VI. a The Original Series karaktereivel – írta Eloise

Az eredeti Star Trek-sorozat az első sugárzás során nem aratott kirobbanó sikert, az ismétlések hozták meg az igazi népszerűséget. A készítők a hetvenes években azt tervezték, hogy indítanak egy új szériát, a Star Wars sikerén felbuzdulva azonban úgy döntöttek, hogy inkább a mozifilmek készítésébe fognak, azok segítségével tágítják az ST-univerzumot. Az első film (1979 – Star Trek: The Motion Picture) története eredetileg az új sorozat pilotja lett volna.

Star Trek: Filmek I-VI. a The Original Series karaktereivel – írta Eloise

A film korrekt sikert aratott a pénztáraknál, azonban sem a történet, sem a megvalósítás nem volt igazán jó. Sok hasonlóságot lehet felfedezni az eredeti sorozat 2×03-as, The Changeling címet viselő epizódjával, melyben szintén egy mesterséges intelligenciával kerül szembe a legénység, így nem mondható túl eredetinek sem az alaphelyzet.

A sorozat karakterei mellett egy szerelmes pár a központi szereplő. Nem tudom, hogy a színészek lettek-e rosszul kiválasztva, vagy a forgatókönyv volt-e rossz, de én nem igazán éreztem úgymond a kémiát a két színész között.

Star Trek: Filmek I-VI. a The Original Series karaktereivel – írta Eloise

Amik viszont igazán jól megírt jelenetek voltak, az Dr. McCoy és Spock hajóra lépései. Nagyon viccesre sikerült mindkettő, és nagyon illett a figurák személyiségéhez. A két jelenet nagyon más volt, mégis volt egy hasonló dolog: mindkettőnél elhangzik, Kirk kapitány szájából, hogy szüksége van a tisztjére.

A sikeren felbuzdulva pár évvel később elkészült sokak szerint minden idők legjobb Star Trek-filmje (1982 – Star Trek II: The Wrath of Khan). A történet ismét csak az eredeti szériához nyúlik vissza, és újra feltűnik a genetikai módosítással szuperintelligenssé vált Khan (Ricardo Montalban), aki határtalanul mérges Kirk kapitányra, amiért el kellett hagynia az űrhajóját. Egy véletlen során hozzájut egy hajóhoz, és a bosszún kívül semmi nem érdekli.

A történet rendkívül jó, sok elgondolkodtató momentummal, vicces jelenetekkel és némi akcióval. A vége pedig igazán meghatóra sikerült. Én képtelen vagyok a mai napig könnyek nélkül végignézni, hiába láttam már többször is.

Star Trek: Filmek I-VI. a The Original Series karaktereivel – írta Eloise

A következő részt (1984 – Star Trek III: The Search for Spock) Leonard Nimoy rendezte, és Spock szinte egyáltalán nem szerepel a filmben, a hiányát nagyon érezni. Ez a rész számomra jóval vontatottabb lett, mint az előző. Ennek ellenére voltak igazán jó jelenetek, a kedvenceim Kirk kapitány és Sarek, Spock apjának közös percei.

A harmadik rész időben szorosan követi a másodikat, és ez nincs másként a negyedik (1986 – Star Trek IV: The Voyage Home) esetében sem. A rendezői széket újfent Leonard Nimoy foglalja el. Ezt a részt legtöbben a „bálnásként” szokták emlegetni, mert nagyon fontos szerepet kap két bálna. Az írók a történettel fel akarták hívni a figyelmet a környezetvédelemre, azon belül is az állatok védelmére.

Némi időutazásban is lehet részünk, hiszen a legénység, az akkori jelenben, 1986-ban köt ki. Mai szemszögből érdekes látni, hogy milyen volt az élet Amerikában a 80-as évek közepén. Emellett természetesen a készítők igyekeztek megragadni minden alkalmat, hogy a jövőből érkezők minél több vicces helyzetbe keveredjenek, mert nincsenek tisztában a kor szokásaival.

Star Trek: Filmek I-VI. a The Original Series karaktereivel – írta Eloise

A két főszereplő, Kirk kapitány és Spock párosa zseniális. Leonard Nimoy-nak és William Shatnernek lehetősége volt megmutatni, hogy igazán jó humorérzékük van, és éltek is vele. A játékuknak igazán jót tett, hogy a magánéletben ekkor már nagyon jó barátokká váltak, és gond nélkül ugratták egymást a filmben.

A következő filmet (1989 – Star Trek V: The Final Frontier) már William Shatner rendezte. Ez termelte a legkevesebb bevételt, sokan ezt tartják az első hatos etap mélypontjának, sőt akadnak, akik minden idők legrosszabb Star Trek filmjeként emlegetik, s bizony a többség a rendezőt okolja ezért. A túl sok akció és a gyenge forgatókönyv kerül általában kipécézésre, én viszont sokakkal ellentétben kifejezetten kedveltem ezt a részt.

Star Trek: Filmek I-VI. a The Original Series karaktereivel – írta Eloise

Tetszik, hogy a Kirk/Spock/McCoy-trió újra előtérbe kerül. A táborozásuk a tűz körül bár egy kicsit erőltetett, én aranyosnak találtam. Ráadásul nekem egyértelműen úgy tűnt, hogy ez a három ember nemcsak a film kedvéért tesz úgy, mintha szeretné és tisztelné a másikat. Szomorú belegondolni, hogy már csak a Kirk kapitányt játszó William Shatner van közöttünk.

Örömteli lépés volt, hogy Scotty több jelenetet kapott, és a karakter minden vicces tulajdonságát kihasználták. Emellett engem nagyon megfogott a jelenet, melyben felmerül, hogy jó-e, pontosabban helyes-e elvenni egy embertől a fájdalmát egy kézrátétellel. DeForest Kelley nem először bizonyíthatta be, hogy mennyire jó színész a haldokló apja halálos agyánál történtekre visszaemlékezve, William Shatner monológja arról, hogy az embert a fájdalma teszi azzá, aki ma, nagyon megérintett.

Star Trek: Filmek I-VI. a The Original Series karaktereivel – írta Eloise

A hatodik rész (1991 – Star Trek VI: The Undiscovered Country) egyértelműen búcsúzós hangulatú, a szereplők és a készítők is tisztában voltak azzal, hogy ez lesz az utolsó filmjük együtt. A rész egyértelműen a háborúellenesség jegyében íródott. Emellett a megbocsátás, más kultúrák elfogadása és tisztelete, valamint a bizalom is fontos szerephez jut.

A zárás kellően érzelmesre sikerült, mégse nyújtották túl hosszúra a búcsút. Érdekesség a résszel kapcsolatban, hogy állítólag a William Shatner és George Takei közötti harag miatt, Sulu kapott egy teljesen külön történet szálat, így szinte egyáltalán nem szerepeltek együtt és a legutolsó jelenetben sem volt George Takei jelen.

A mostani reboottal ellentétben, ezekben a filmekben szereplő színészek középkorúak, és lehet, hogy ez néhány embert visszatart attól, hogy megnézze az első hat mozis epizódot. Az alapvető téma szinte mindegyikben – talán a negyediket kivéve – a halál és az elmúlás, amit nyilván egy idősebb színész jobban tud átadni, mint egy fiatalabb.

Star Trek: Filmek I-VI. a The Original Series karaktereivel – írta Eloise

Kirk kapitány monológjaiban és párbeszédeiben jelennek meg ezek a gondolatok, de a történetek egy része is e köré a két téma köré csoportosul. Ami még nagyon pozitív volt, hogy Kirk kapitány nem lett hibátlanként megjelenítve. Előfordul, hogy hibázik, gyakran erős bosszúvágy él benne és túlságosan konok. Ezek a hibák pedig emberivé teszik.

Érdekes lenne látni, hogy az évek múlásával vajon a mostani filmek is ilyen irányt fognak-e venni. Remélem, hogy a szereplőket láthatjuk majd tíz, sőt húsz év múlva, mikor már nekik is meg kell küzdeniük a kor múlásával és a feltörekvő új generációval. Persze erre kevés az esély, hiszen nem sok  színész szeretne ilyen sokáig egy karakter bőrébe bújni, s vele együtt megöregedni.


© vendegblogger for Sorozatjunkie, 2016. | Permalink | 11 comments | Add to del.icio.us
Post tags:

Feed enhanced by Better Feed from Ozh

Tovább...