Terápia 3. évad: Empatikus visszajelzés és még pár apróság – írta isolde

Vendégbloggerünk szakember, gyakorló pszichiáter és pszichoterapeuta, így más szemmel nézi a Terápiát, mint mi (a fő kibeszélő itt van). Minden héten összefoglalja, milyen volt a sorozat a szakember szemével. Ez az első hetes adag.

Azt mondta a férjem, hogy nagyon vicces velem nézni a Terápiát, legalábbis őt kifejezetten szórakoztatja, amikor az arcomat kaparva beszélek a képernyőnek, hogy Andrásb**meg mit művelsz már megint?! András ugyanis rendszeresen elkövet néhány jellegzetes hibát, ez alól a 3. évad első hete sem kivétel.

Terápia 3. évad: Empatikus visszajelzés és még pár apróság – írta isolde

Ami számomra a legfájdalmasabb, az még mindig a túl sok kérdés, a túl sok értelmezés, valamint az empatikus visszajelzések nagyjából teljes hiánya. Sokféle pszichoterápiás módszer létezik ugyanis, de a hatékonyságvizsgálatok szerint mindegyikre jellemző, hogy a terápia sikere függ az üléseken elhangzó empatikus visszajelzések számától. Minél több ilyet ad a terapeuta, annál jobb.

András esetében bátran építsünk ivós játékot az empatikus visszajelzései köré, nem fogunk berúgni, az első héten úgy 4 ilyen megnyilvánulása van összesen. És az egy dolog, hogy a sorozatban szereplő szegény fiktív páciensek így nem fognak meggyógyulni, engem sokkal jobban zavar, hogy akik nézik a sorozatot, azok azt fogják hinni, hogy ilyen egy pszichoterápia. Abból áll, hogy egy nem túl együttérző, nárcisztikus faszi kérdésekkel provokál és néha bedob egy-egy helytálló, de fájó értelmezést. Nem, nem ilyen. Ha ilyen, keress másik terapeutát.

Terápia 3. évad: Empatikus visszajelzés és még pár apróság – írta isolde

Miről beszélek?

Az értelmezés és az empatikus visszajelzés ún. terapeuta-intervenciók. Kezdjük az értelmezéssel. Az értelmezés azt jelenti, amikor a páciens mondja a magáét, a terapeuta meg abból rájön egy mélyebb összefüggésre, és ezt közli is a pácienssel.

Ilyen például, amikor András megmondja Krisztinának, hogy az ínhüvelygyulladása pszichés eredetű, és valószínűleg valami betegségelőnnyel jár, majd kihúzza belőle, hogy mivel. Az értelmezés klassz dolog, és első pillanatra úgy gondolnánk, az a jó terapeuta, aki jól értelmez. A kutatások szerint nem így van: az értelmezések számától nem lesz sikeresebb a terápia.

Terápia 3. évad: Empatikus visszajelzés és még pár apróság – írta isolde

Az empatikus visszajelzés ezzel szemben azt jelenti, amikor a páciens mondja a magáét, a terapeuta pedig megérti, hogy milyen lehet az ő helyében lenni, hogy most mit érezhet/gondolhat, és ezt megmondja. A legszuperebb, ha a mögöttes érzelmet mondja. Az empatikus visszajelzés egy tanulható technika, de egyébként rém egyszerű dolog, nem gondolná az ember, hogy pont ettől lesz jó a terápia, pedig de.

A terapeuta empatikus magatartása terápiás irányzattól és a páciens betegségének a súlyosságától függetlenül elvárható. Az empatikus beavatkozás célja szavakba önteni a páciens érzelmeit, így a páciensek élményei elmélyülnek azáltal, hogy a visszatükrözött, szavakba öntött érzéseken képesek elgondolkodni. (Unoka Zs. és mtsai: A pszichoterápia alapjai. 2012, Semmelweis Kiadó, Budapest).

Lássunk rá példákat:

Empatikus visszajelzés: Páciens: – Maga meg mit dumál nekem, köcsög!
Terapeuta: – Úgy látom, most nagyon dühös lett rám.

Értelmezés: Páciens: – Maga meg mit dumál, köcsög!
Terapeuta: – Velem kiabál, pedig igazából az apjára dühös, mert nem vett magának hintalovat.

Terápia 3. évad: Empatikus visszajelzés és még pár apróság – írta isolde

Amikor a terapeuta jól empatizál, akkor az lehetőséget ad rá, hogy elmélyítsük a terápiás szövetséget, mert a páciensben a megértettség érzését keltjük, valamint, hogy tovább beszélgessünk az adott érzésről. Az azért jó, mert akkor nem nekem kell a végén kimondani az értelmezést, hanem maga jön rá magától, és az sokkal-sokkal hatékonyabb.

Ami Andrást illeti, hát, nem bajnoka az empatikus visszajelzésnek, az előző évadokban sem volt az, meg is lepődtem, amikor 3×04-ben, Edit ülésén négy alkalommal is empatikus visszajelzést ad! Ezek szerint tudja, hogy kell, csak ritkán alkalmazza.

Terápia 3. évad: Empatikus visszajelzés és még pár apróság – írta isolde

Ami az egyes részeket illeti, gondolkodtam, milyen kérdések merülhetnek fel a nézőkben és igyekszem ezeket kiemelni, de ha más kérdéseitek vannak, mehet kommentbe, és jövő héten igyekszem kitérni rá. Innentől spoileres is leszek.

Zsolt ülésén kissé fura, hogy mit keres a börtönpszichológiában szemlátomást totál járatlan András ott – bár kapunk rá némi magyarázatot, a valóságban azért az a helyzet, hogy ez egy külön szakma, nem szokás tapasztalatlan külsősöket behívni. András kétféle kommunikációs stílust alkalmaz Zsolttal, egyrészt kérdésekkel bombázza, ami nem túl szerencsés, a kliensek ezt könnyen támadásnak érzik, másrészt azt mondja neki, arról beszél, amiről akar.

Terápia 3. évad: Empatikus visszajelzés és még pár apróság – írta isolde

Vannak terápiás irányzatok, ahol a terapeuta mondja meg, miről lesz szó, és vannak olyanok, mint az András által is művelt pszichodinamikus irányzat, ahol bármiről lehet beszélni. Ez utóbbi esetben is szerencsés azért, ha a terapeuta ad valami támpontot – az enyém például annak idején azt mondta, a kapcsolataimról és az érzelmeimről beszéljek, akár az emlékek, akár az ülésen az itt-és-mostban felmerülő érzések azok.

Krisztina ülésén az első percben totál kiakadt a bennem élő viselkedésterapeuta, hát egy kényszeres kézmosónak nem nyújtunk kézfertőtlenítőt, megőrültél? Nem segítjük a kényszeres viselkedést, épp ellenkezőleg. A beszélgetés egyébként kitűnően bemutatja a nárcisztikus férfiból és alárendelődő nőből álló, valószínűleg bántalmazó kapcsolat modelljét Krisztina és Róbert házasságát illetően, én legalábbis már az ötödik percben rántottam volna elő az érzelmi bántalmazás-témájú NaNés szórólapot. A tesztből csomó állítás igaz rájuk. (Ha Rád és a kapcsolatodra is igaz, menekülj!)

Terápia 3. évad: Empatikus visszajelzés és még pár apróság – írta isolde

Sándorról gondolom, nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a depresszió tüneteit mutatja. Ezek: a rossz hangulat; a napi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése; alacsony önértékelés, önvád; alvászavar; csökkent koncentrálás, meglassult gondolkodás; étvágy változása; fáradtság, energiátlanság; halálvágy. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nagyjából ugyanezek a normál gyász tünetei is, Sándornak pedig nem csak a lakóhelyét, de a feleségét is gyászolnia kell.

A DSM, vagyis a pszichiátriai betegségek osztályozása korábban különbséget tett gyász és depresszió között, de az új kiadás már eléggé összemossa a kettőt. Ez azért baj, mert a normál gyász elmúlik, és felesleges medikalizálni, betegségnek nevezni, mert nem betegség, hanem nagyon is normális dolog; a depressziót meg kezelni kell.

Terápia 3. évad: Empatikus visszajelzés és még pár apróság – írta isolde

Editnek András empatikus visszajelzéseket ad, szuper. Ami az esetét illeti: igen, van olyan, hogy pszichés eredetű amnézia, bár ezt inkább olyan esetekre szokás használni, amikor valamilyen traumatikus emléket nem bír felidézni az ember. Editnél inkább az a benyomásunk, hogy azért felejti el a szövegeit, mert egyszerűen máson jár az esze, nem tudatosan, de a húga betegségével van elfoglalva.

Adél pszichiáter. Ez azt jelenti, hogy ő orvosi egyetemet végzett, orvos lett, utána pszichiátria szakvizsgát tett (és ha jól emlékszem a névtáblájáról, addiktológia szakvizsgát is, szóval minimum 32 éves). A pszichiáterek egy része megmarad a gyógyszeres pszichiátriánál, mások pszichoterápiát is tanulnak és pszichoterapeutaként is dolgozhatnak. Ezzel szemben András pszichológus, vagyis bölcsészkaron végzett pszichológiát, így lett pszichoterapeuta – ezért nem írhat fel magának gyógyszert.

Terápia 3. évad: Empatikus visszajelzés és még pár apróság – írta isolde

A gyakorlatban a pszichológusból és pszichiáterből lett pszichoterapeuták között nincs hierarchia, mindkét típus lehet jó terapeuta meg nem olyan jó – a különbség annyi, hogy a pszichiáter gyógyszert is írhat, ha kell.

Tovább...