Sorjonen / Bordertown

(Ez egy finn krimisorozat, ami nemzetközi forgalmazásban Bordertown címen fut – természetesen nem azonos a Bordertown c. animációs sorozattal)

Még sose láttam finn sorozatot, filmet is csak elvétve, úgyhogy mindenképp nagy érdeklődéssel vártam ezt a kisvárosi krimit. A felütés biztató, viszont a bizarr első ügyet pár perc alatt le is rendezik. Nem erről fog szólni a Sorjonen, hanem egyszerűen csak nagyon messziről indul, még a fővárosból. Tulajdonképpen epizodikus krimiről van szó, általában dupla részes ügyekkel. Az elején az első igazi nyomozás – nyilván az alapozás miatt – 3 részre is elnyúlik.

Sorjonen / Bordertown

Kari Sorjonen (Ville Virtanen – Jordskott) kissé különc, de köztiszteletben álló nyomozó Helsinkiben, nehéz ügyek specialistája, munkamániás. Miután felesége súlyos betegségből gyógyul fel, Sorjonen elhatározza, hogy több időt szeretne tölteni a családjával (egy tini lány van még), és úgy általában nyugodtabb életet szeretne. Így költöznek el az orosz határ mellé felesége szülővárosába (a Saimaa-tó partján fekvő Lappeenrantába).

Sorjonen / Bordertown

Természetesen nyomozónk számára a kisebb város sem lehet garancia a nyugodt életre. Az “import” vagy csak átruccanó orosz bűnözők mellett helyiek is vannak, és persze nem hiányozhat a korrupt politikus se a palettáról. A helyi rendőrök pedig változó lelkesedéssel állnak a jövevényhez, aki nem túl együttműködő, mégis köréje kéne építeni egy új különleges ügyosztályt.

Sorjonen / Bordertown

Néha olyan érzésem volt, mintha az egész évad alapozás lenne, nem csak az első 3 rész. Sorjonen a hallgatag zseni, aki egyedül dolgozik, egyedül gondolkozik, elzárkózva a maga kis világába (amolyan saját “mind palace“). Ez elég hamar egyértelművé válik a nézőnek (vagy legalábbis a gyakorlott junkie-nak), aztán mutatják is, ahogy szigetelőszalaggal akkurátusan neki is készül a gondolkodásnak, de a biztonság kedvéért a sokadik részben külön el is magyarázza, hogy ő bizony így működik. Ez a fajta karakterizálás valahogy inkább csak lassított, mint mélyített, vagy egyszerűen csak nem tudtam ráhangolódni erre a karakterre.

A legjobb figura az “orosz anyu”, aki a KGB-n (illetve annak utódszervezetén) nevelkedett, de amúgy finnül is beszél és igazi badass. Egyértelműen ő vitte bele a legnagyobb lendületet, és szerencsénkre nem csak a nyitó ügyben kapott szerepet, hanem gyakorlatilag itt ragadt (a városban, illetve hát a sorozat többi részére is).

Sorjonen / Bordertown

Kicsit zavaró volt, hogy minden körülöttük forgott, valahogy minden bűnügy kapcsolódott hozzájuk (mondjuk volt olyan is, ami tényleg nem véletlenül), és hogy magánéletileg is ugyanazokat a köröket futották többször is (munka kontra család és nyugodt élet). Az évadzáró dupla viszont különösen érdekes és izgalmas volt, azt hiszem azért a játszmáért megérte maradni, kibírni a sok magánéleti nyűglődést is.

Tovább...