Pilot-mustra: SWAT – 1×01

(A másik pilotkritikánk itt olvasható.) Komolyan mondom, hogy még az első rész nézése közben is azt gondoltam magamban, hogy hiába tetszik, amit látok, csak nem fogok nyolcast adni rá. Hát, milyen már az, hogy egy CBS-es “nyomozós” (nem nyomozós, hanem rendőrös, kommandós, de mindegy) pilotot így értékeljek (remélem, az Elementary nem hallja meg)? De nem jött össze, mert a SWAT kezdése végig lekötött és szórakoztatott. Lehet, hogy lesz egy új Flashpoint-unk?

SWAT – 1×01 – 8/10

Pilot-mustra: SWAT – 1×01

Betalált, na, nem szégyellem, még akkor sem, ha tudom, hogy annak ellenére, hogy mindketten pozitívan nyilatkozunk róla, nem ez lesz az idei menő országos újonc. Sőt, simán lehet, hogy az 1×03 után kukázni fogom, de ettől még ebben a nyitányban minden a helyén volt. És, hogy miért? Mert nagyon a bevált és (ez a fontosabb) működő recept szerint írták. Nyilván sokaknál ez negatívum lesz, de a klisékre és ismerős panelekre mindig azt szoktam mondani, hogy nem véletlenül válnak klisévé és ismerős panellé. Ezek a húzások működnek.

A SWAT kezdése is tele van ismerős momentumokkal, olyanokkal, amiket szinte vár az ember. Felvezető akció lövöldözéssel (ami be is indítja a kommandós sorozat pilotsztoriját), elszúrt bevetéssel, öreg mentorral, új főnökkel, csapaton belüli ellentéttel, főnökségre ácsingózással és koppanással, “szemét”, rivális SWAT-csapattal (mint a CSI-ban Eckley-ék), romantikus szállal, és még újonc is volt benne.

Pilot-mustra: SWAT – 1×01

A poén, hogy mindegyik szálon azért csavarintottak egy kicsit (a sokszor unalmas újonc-szál például az egyik kedvencem volt, a konfliktusokkal és a beilleszkedéssel), de ettől még persze az egész tankönyv-szerű volt, és mégis, vagy talán pont ezért nagyon bejött. Bár lehet, hogy csak a megvalósításon múlott.

Mert szemben a The Walking Dead-esekkel, Justin Lin gondolom, tud akciókat rendezni. Gőzöm sincs, mi az oka, de az itteni lövöldözések nem zsibbasztottak le, hanem érdekesek maradtak, és a többi jelenet is elég dinamikus lett, működött, helyenként remek snittekkel és kaszkadőr kunsztokkal.

Pilot-mustra: SWAT – 1×01

A karakterek semmi különösek, a többségről szinte semmit nem tudunk, de fura, hogy míg más sorozatokban ezt érdektelenséggel hozom összefüggésben, itt a színészek miatt kíváncsi vagyok rájuk, hiszen ott van Jay Harrington, akire a komédiái után kíváncsi vagyok (mondjuk róla tudjuk, mit érez, még ha nem is beszél), ott van Kenny Johnson (a The Shield után pláne érdekel ott a személye), és ott van Lina Esco is, a csapat női tagja, akit legutóbb a Flaked-ben eléggé megkedveltem.

Szóval itt sincsenek (még) karakterek, meglepett, de Shemar Moore figurája is eléggé snassz, tipikus lelkiismeretes jófiú (felüdülés az ilyen!), de vele az élen egyszerűen mindenkit szimpatikusnak találtam, és ezért nem írtam le a bagázst. Meg aztán ismerjük a mantrát, “Bízunk egy Shawn Ryan-ben!”.

Pilot-mustra: SWAT – 1×01

A történetről semmit nem írtam, de még azt is pozitívumként könyvelem el. Tudom, hogy manapság az aktuális témák egyeseket zavarnak (gondolom, mert elcsépeltek, mindenki akar írni hasonlót), de ezeket így kell prezentálni, itt ismét csak kapott egy csavart az első blikkre kiszámíthatónak tűnő sztori (a rendőrök is elindultak a tévúton), aminek valóban volt krimiszaga is, nem csak ismeretlen tettesekre írták meg. Nem lógott ki itt sem a lóláb.

Pilot-mustra: SWAT – 1×01

(Az vicces egyébként, hogy míg a karaktereket is rendben lévőnek éreztem, pont az az ázsiai srác nem jött be, aki a pilot idején még nem is volt állandó szereplő valamiért, csak később léptették elő azzá, gondolom, mert annyira bevált. Annyi baj legyen.)

Tovább...