Arany (2016) – kritika

Nem minden arany, ami fénylik –tartja a mondás. Valahogy így vagyok ezzel én is Matthew McConaughey újabb fizikai átváltozásáról elhíresült, és ismét a pénz bűnös világában játszódó filmje láttán.




A cselekmény részben megtörtént eseményeken alapszik. A 80-as években játszódó történet egy valaha nagy múltú aranyásó család lezüllött sarjáról, Kenny Welshről szól, akinek apja nyomdokaiba lépve kell megállnia helyét, de az élet nem mindig az egyszerű utat kínálja.

Egy geológussal (Edgar Ramirez) karöltve, hosszas kutatás árán végül aranyban gazdagnak tűnő telepet talál valahol Borneó dzsungelében, így csakhamar az élre tör: sikeres üzletemberré avanzsál, a pénz dől. A történet folyama innentől hullámvasút szerűen halad előre. Welsh többször áll a csúcson, majd zuhan a mélybe, mígnem olyan fordulat áll be, ami az egész történetet és Welsh életét is gyökeresen átírja.

Stephen Gagan (a Traffic és a Sziriána írója) rendezte az aranyláz modern kori változatát az ismét frenetikusan játszó Matthew McConaughey-vel a főszerepben. A színész első Oscar-díja után úgy tűnik, hogy ismét mindent beletett a szerepbe: ezúttal alaposan meghízott, és haja nagy részétől is megvált Welsh bohém karakterének hiteles megformálása érdekében.

Noha az Akadémia szereti a fizikai metamorfózisokat, kétlem, hogy ezen múlik majd az Arany sikere.

Míg hasonló alkotások emlékezetes jelenetei – mint például A Wall Street farkasa esetében – elementáris erővel jöttek le a vászonról, addig ezúttal a bő 120 perc alatt számos megfeneklést élhetünk át. A színészek ugyan megtesznek mindent, a hangulatot klasszikus dallamok segítik még hitelesebbé tenni, és összességében érződik az egészen a nagy igyekezet, valahogy mégsem áll össze, a film döcög.

A történet sokadik lejtmenete után már csak a végét vártam. Lehet, hogy távoli már az indián filmekből megismert aranyásás bűvöletének izgalma, vagy egyszerűen tényleg csak hiányzik az a bizonyos plusz…



A film a pénztáraknál sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A 30 millió dolláros költségvetésből finanszírozott mozi eddig 7,8 milliót hozott vissza, ami minden, csak nem fényes siker. Matthew McConaughey Oscar-jelölése is elmaradt, és valószínű, hogy a filmet inkább az “amúgy sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle” kezdetű beszélgetésekben fogjuk emlegetni, mint az év egyik nagy filmes élményeként.

The post Arany (2016) – kritika appeared first on Hessteg.

Tovább...