Bezárva (2016) – kritika

Van úgy, hogy valaki nagyon fiatalon lesz felkapott filmes sztár, mert egyszer szerepelt egy remek filmben, és utána dől a sok lehetőség, csak válogatni kell… vagy kellene. AShut In A szobában megismert Jacob Tremblay első nagy melléfogása.




A szoba frenetikus sikere és Oscar-díja után a kis Tremblay-t vállára vette a filmes szakma. M. Night Shyamalan Hatodik érzék című klasszikusában láthattunk hasonló karrier kezdést gyerekszínésztől, abban Haley Joel Osment előtt tárult ki Hollywood, hogy azonnal belezuhanjon a csapdába.

A Shut In nem jó film, sőt. Olyan mozi, melyből már ezer készült, és semmit sem tesz hozzá a tipikus, misztikus thriller sémájához. Inkább csak tovább ront a tucatfilmek minőségének amúgy is gyatra átlagán. A projekthez Naomi Watts is nevét adta, ami még kellemetlenebbé teszi az élményt annak fényében, hogy mekkora filmes múltja van a színésznőnek egyébként.

A film története körvonalakban a következő: egy pszichológusnő elveszíti férjét egy balesetben, gyereke pedig tolószékbe kerül. A doktornő magára marad, és igyekszik munkájának szentelni életét. Egy fiatal fiút (Tremblay) igyekszik terelgetni, miközben otthon székhez kötött fia is a segítségét várja.

Egy napon aztán a kisfiú eltűnése borzolja fel az idegeket, majd lassan kiderül, semmi sem az, aminek látszik, és egyre furcsább dolgok zavarják meg a hétköznapok nyugalmát. Furcsa zajok, látomások gyötrik nem csak a pszichológusnőt, de minket, nézőket egyaránt.

Az agyonjáratott sémának megfelelően innentől a létező összes sablont ellövi a történet annak rendje s módja szerint. Kliséhegyekkel tarkítva vánszorog a cselekmény, és lassan, de biztosan fullad az unalom mocsarába.

Hiába Watts, Tremblay és Oliver Platt minden igyekezete, a filmet semmi sem képes megmenteni a középszerűségbe süllyedéstől.

A Shut In az év egyik nagy bukása. Unalmas, gyenge ijesztgetésekkel tarkított, velőtlen film. Idegesítően próbál olyan igazi klasszikusokat idézni, mint a Ragyogás havas terrorja, de még így sem érhet annak első snittjeinek nyomába sem.



A szoba fiatal tehetségének javára legyen azért írva, hogy–abban az öt percben, amíg szerepel– ő mindent megpróbál. Bízom benne, hamarosan ismét elsőrangú mozifilmben találkozunk vele, addig is keressünk egy valóban jó filmet ennek mielőbbi feledéséhez.

The post Bezárva (2016) – kritika appeared first on Hessteg.

Tovább...