Monthly Archives: február 2017



The Last of Us + Left Behind DLC – játékteszt

A Naughty Dog már évtizedek óta készít nekünk minőségi videojátékokat. A PS1 érában a Crash Bandicoot, majd a PS2 érában a Jak and Dexter játékok gyermeteg világa varázsolta el a nagyérdeműt. 2007-ben, a PS3 korára változtattak a recepten és az Uncharted szériával egy sokkal realisztikusabb világot építettek. Ugyan a megjelenítés valósabb és akció komolyabb volt, de eltúlzott eseményekkel és a humoros párbeszédekkel, monológokkal megtartották a korábbi könnyed lelkületű hangulatot. 2013-ban egy teljesen új koncepcióval álltak elő, ami nem csak halálosan komoly történettel és brutális akcióval, de félelmetesen valós világgal és karakterekkel is bírt. Most, hogy decemberben bejelentették a második részt, nincs is jobb alkalom a The Last of Us bemutatására. Egy rejtélyes fertőzés szedi áldozatait a nagyobb városokban, ám a kórházak nem tudnak több beteget fogadni és senki sem tudja a betegség okát. Amikor kitör a pánik, Joel első kézből tapasztalja meg a helyzet súlyát, amikor is a biztonságot nyújtó menedék felé haladva a kislánya életét veszti. Azóta 20 év telt el, a nagyobb városokban karanténzónák épültek, amit a kormány és a katonaság által kialakított szervezet, a FEDRA tart fenn. Az emberek rendszeres szűrővizsgálatokon kötelesek részt venni és a heti ételadagjukért állnak sorba az utcákon, miközben a katonaság sorra végzi ki a újonnan fertőzötteket. Joel és társa, Tess futárként és beszerzőként tengetik napjaikat és a katonaság háta mögött, titokban végzik ügyleteiket. Egy nap kapnak egy megbízást, miszerint egy kislányt, Ellie-t kell eljuttatniuk a Firefly csoport – egy független militáns szervezet – főhadiszállására. Ám ami először egy szimpla csempészküldetésnek tűnik, kiderül, hogy sokkal bonyolultabb, mint hitték, valamint kiderül, hogy Ellie is különlegesebb, mint az elsőre látszik. A maga a játék egy sokszínű TPS akciójáték, amelyben Joelt irányítjuk. Nem csak egyszerűen lövöldözünk, hanem nagy szerepet kap a lopakodás, a közelharc, illetve a területek felfedezése, a gyűjtögetés és a craftolás is. Az akció egy szóban leírva…brutális. Amikor épp nem vascsővel törjük szét az ellenfeleink csontjait, akkor puszta kézzel verjük bele a fejüket az asztalok sarkába és a falba. Persze nem minden találkozást lehet nekifutással kezdeni, jobb ha először lopakodva, fedezékről fedezékre közelítünk meg bizonyos helyeket. Nagyon organikussá teszi az akció menetét, hogy nem kell külön gombot megnyomni, hogy fedezékbe vonuljunk, elég csak hozzásimulni a falhoz. Nagy segítség a játékban egy úgynevezett “Listen mode” amellyel kihallgathatjuk az ellenfeleket, és falon keresztül is pontosan érzékeljük, hogy hol helyezkednek el. Mögéjük lopakodva megfojthatjuk őket vagy késsel azonnal végezhetünk velük, de ha észrevesznek, akkor máris készíthetjük a lőfegyvereinket. Pisztoly, shotgun, vadászpuska, íj és egyéb finomságok gyarapítják az arzenálunkat, amikkel igyekezni kell a pontos találatokra, mert lőszert bizony nem adagol túl frekventáltan a játék. Az ellenfelek sem merülnek ki az egyszerű rosszfiúkban. Az utunkat állják majd fertőzöttek, akik lehetnek friss áldozatai a kórnak, de találkozunk úgynevezett clickerekkel, akiket az évek során folyamatosan eldeformált a fertőzés, így az arcuk teljesen átalakult, a látásuk megszűnt, viszont hallásuk emberfeletti lett és a legkisebb zajra agresszívan reagálnak. Lényeges tudni, hogy ezek a fertőzöttek nem a gyök kettővel sétáló, nyögdécselő zombik, hanem üvöltő, eszetlenül rohanó brutális gyilkológépek. A fertőzötteken kívül összeakadunk majd emberekkel is (vadászokkal és felpáncélozott katonákkal), akik nagyon összetett mesterséges intelligenciával rendelkeznek. Összehangolt taktikával megpróbálnak minket bekeríteni, hátunk mögé kerülni; fedezékbe vonulnak, igyekeznek kiűzni minket a saját fedezékünkből illetve az is lényeges, hogy különböző módon reagálnak arra, ha látják, hogy a kezünkben van-e fegyver vagy sem. A játék során rengeteg elhagyott üzlet, étterem, hotelszoba, iroda és ház áll rendelkezésünkre, hogy kifoszthassuk. A fegyverek és lőszerek mellett találunk majd fejlesztésekhez szükséges fémtörmelékeket, illetve a craftoláshoz alkalmazható készleteket. Ezekből a készletekből készíthetünk gyógycsomagokat, molotov koktélokat, vagy egyéb bombákat, valamint ráépíthetünk a közelharci fegyvereinkre ollókat, hogy az első ütés instant halált okozzon. Találunk munkaasztalokat is, ahol a fegyverek újratöltési sebességét, tárkapacitását, vagy épp visszarúgásának mértékét tudjuk fejleszteni a fémtörmelékekből. Készíthetünk késeket is, amik nem csak ellenfeleink kivégzésére, de lezárt ajtók kinyitására is alkalmasak. Érdemes tartogatni tehát a késeket, mert a zárt ajtók mögött rengeteg készletet találhatunk. A terepen elszórva találhatunk növényeket is, amikkel a saját skilljeinket fejleszthetjük. Ezekkel a skill pontokkal növelhetjük a maximális életünket, a listen mode távolságát vagy épp a craftolás és a gyógyulás sebességét. Ezeken kívül rengeteg iratot találunk, amik segítenek elmélyíteni  a játékost a világában. Katonai feljegyzéseket találunk a város állapotáról és a vírus terjedéséről, túlélők naplóbejegyzésein keresztül ismerhetjük meg, hogy miként próbáltak elrejtőzni és élni a fertőzés kitörése óta, valamint tragikus és kétségbeesett búcsúleveleket olvashatunk. Lényeges apróság, hogy amikor craftolunk vagy feljegyzéseket olvasunk, akkor nem áll meg az idő, tehát nem érdemes egy ötoldalas naplót olvasgatni, amikor épp egy fertőzött rohan felénk… Ha már apróságokról van szó, a játékban rengeteg kis dolog dobja fel a játékélményt. Ha találunk valamit és felvesszük, akkor nem fogjuk varázslatosan beszippantani, hanem Joel kinyúl, felveszi és elteszi az adott tárgyat. A gyógyulásunk is úgy megy végbe, hogy Joel leguggol és beköti a sebeit, valamint a kedvencem az, amikor az elemlámpánkból kezd kifogyni az energia, és látjuk, hogy elveszíti a fényerejét, csak szimplán meg kell ráznunk a kontrollert, hogy feltöltsük. Az ilyen apróságok miatt éli bele magát igazán az ember a játékba és hihetővé teszik az eseményeket. A hihetőség élményét növeli az is, hogy a fertőzést egy valós gombafajta, a Cordyseps okozza, amely rovarokon és kisebb élőlényeken élősködik, megtámadja a gazdatestet és a test szövetein keresztül építi ki a spóratartó tokjait, egy termőtestté változtatva az adott élőlényt. Teljesen elképzelhető, hogy ez a faj továbbfejlődik és az embert is képes megtámadni…hátborzongató belegondolni. Az első ami feltűnik a játék során, az az elképesztően gyönyörű grafika. A Naughty Dog kiváló munkát végzett a környezet és a karakterek kidolgozásával és minden egyes kis apróság hozzáad az egyedi hangulathoz. A graffitivel teli, mocskos falú sikátorokban az emberek sátrakban élnek, patkányokat sütnek és életjegyekért cserébe ruhát árulnak; a dohos, poros, szétrohadt falú hotelszobákban véres matracok hevernek. A nyílt utcákon sűrű növényzet növi be a rendőrségi kordonokat és az otthagyott, kiégett autók roncsait, a fertőzött területeken gombák növik be a falakat és az ottragadt emberek maradványait, a szálló spórától pedig nehéz és sűrű a levegő. A karaktereken a piszkos, szakadt ruházat nehéz életről mesél, beszéd közben a minimális arcrezzenések, a csillogó szemek és az elképesztő mimika miatt minden érzelmet le lehet olvasni a karakterek arcáról. Maguk a karakterek nem csak külsőleg vannak kidolgozva, de mindegyik saját személyiséggel bír. Joel egy idős, mogorva, megkeseredett túlélő, aki reményvesztetten éli napról napra az életét, míg Ellie egy nagyszájú, sziporkázó, tűzrőlpattant tinilány. A kettejük kapcsolata teszi igazán varázslatossá a játékot: a kezdeti közömbösséget felváltja a kedvesség és az aggódás, és miután egyre többet beszélgetnek, kialakul egyfajta apa-lánya viszony, ami elválaszthatatlanná teszi őket. A játék nem nyom mindent egyből az arcodba, hogy tudj mindent minden karakterről, hanem az egymás közötti párbeszédeken keresztül ismeri meg a játékos őket, úgy ahogy ők ismerik meg egymást. Ellie például aranyosnak tartja a törpéket, de a tündéreket furának találja, van, amikor a naplementében a szentjánosbogarakat bámulja, vicceket mesél egy általa talált könyvből vagy épp fütyülni tanul. Az ilyen emberközeli pillanatok teszik igazán életszerűvé a játékot és ezek miatt válnak a karakterek valóságossá. Ám ez a valóság a személyes tragédiákra is igaz. A játék nem fertőzöttek miatt válik félelmetessé, hanem amiatt, hogy személyesen éljük át azt, hogy mire képes az ember, ha mindet elveszít, ami az élethez köti. A mély és komoly érzelmi töltet miatt nem egyszer fog könny szökni a szemünkbe. A hangok terén is kiváló a játék. A szinkronszínészek beleadtak apait-anyait és elsősorban az ő érdemük, hogy ilyen lenyűgöző karakterek vannak a játékban; Troy Baker és Ashley Johnson egyszerűen zseniális munkát végeztek. Rajtuk kívül külön érdemes kiemelni a fertőzöttek hangjait. A sikoltó, üvöltő, vadul hörgő gyilkológépeken kívül a clickerek halvány lihegései közötti recsegő, kattogó hangjától szabályosan kiráz a hideg minden alkalommal. A készítők nagyon figyeltek arra, hogy még a hanghatások is életszerűek legyenek, ami leginkább abban valósul meg, hogy a beszédhangok eltompulnak, ha a beszélgetőtársunk egy másik szobában van, illetve a szűk, üres folyosókon minden zaj visszhangzik. A játék zenéjét Gustavo Santaolalla szolgáltatja és ő az munkáját is csak a korábban említett “kiváló”, “lenyűgöző” és “zseniális” jelzőkkel tudom illetni. A mély hegedűszólamok és az erős gitárpengések lehengerlően adják vissza a játék hangulatát, nem is beszélve a húrcsúsztatásokról, amiktől a feláll a hátunkon a szőr. Az utóbbi idők egyik legjobb soundtrackjét tették le az asztalra. Az alapjáték mellé 2014-ben megjelent egy kiegészítő is, Left Behind címen. Ebben a az előzménytörténetben Ellie-t irányítjuk és betekintést nyerünk abba, hogy miként került abba a helyzetbe, amire az alapjáték épül. Az játék ide-oda ugrál a jelen és a múlt között: a jelenben a Joel-el való utazás egy szakaszát láthatjuk, míg a múltban Ellie a rég nem látott barátnőjével, Rileyval tölti egy napját. A játék mindkét idősíkban egy-egy plázában járunk: a jelenben a hideg téli napon rejtőzünk el az üldözőink elől, míg a múltban a két barátnő szórakozik az elhagyott intézményben. A gyermeteg móka és az életveszélyes komolyság nagyon jó kontrasztban van egymással és egy egyedi új élményt ad az alapjáték mellé. Nagyon érdekes, hogy az alapjátékban több utalás is van az itt átélhető eseményekre, de spoilerezni nem szeretnék. A Left Behind egy tökéletes példa arra, hogy hogyan kell DLC-t készíteni. Hozzáad a történethez, még jobban elmélyíti karaktereket és nem utolsó sorban több órányi játékidőt nyújt. Eddig csak a jó dolgokról volt szó, de sajnos a játék nem tökéletes. A kiválóan kidolgozott grafika is néha furcsaságokat produkál. Van amikor Joel haja kifehéredik, és egyszer megesett a fény-árnyék effektek furcsán villogtak. Ezen kívül a legnagyobb baj a mesterséges intelligenciával van. A bonyolult viselkedési algoritmus miatt néha összezavarodnak a karakterek. A társaink a helyzetek többségében segítenek, ők is megtámadják az ellenfeleket, fedeznek minket, de van amikor ezt a funkciójukat elfelejtik és szótlanul nézik végig, ahogy darabokra szaggatnak minket. A fedezékbe vonulásuk is érdekes, mert van amikor épp mi nem férünk el miattuk egy bizonyos helyen. Ez azért lényeges, mert nekik nem is fontos, hogy fedezékbe vonuljanak, hisz az ellenfelek őket nem látják. Érdemes megemlíteni azt is, hogy míg az emberek felfigyelnek az elemlámpánk fényére, a clickerek csak a hangra támadnak. Ám érdekes módon a “sima” fertőzöttek jobban látnak a sötétben, de nem érzékenyek a lápafényre. Tehát ha rájuk világítunk, akkor nem fognak megtámadni, de korom sötétben képesek meglátni, mert érzékenyebb a szemük. Ha már érzékeny a szemük, akkor nem úgy lenne értelmesebb, hogy a lámpafény bántja őket és azt elkerülve, a sötétből rontanának ránk? Ezt egy kissé furának találtam… Ezeket leszámítva a játék lehengerlően jól lett összerakva, és tudvalevő, hogy kevés ilyen videojáték van a piacon. Naughty Dog ismét egy kiváló terméket adott ki a kezei közül és a The Last of Us egy újabb ok arra, hogy minden forinttal támogassuk őket. Alig várom a második részt. Ezért szerettük: – Gyönyörű grafika – Változatos játékmenet – Lehengerlő történet és hangulat – Csodásan kidolgozott, emberi karakterek Ezért nem: – Az MI inkonzisztens viselkedése

The post The Last of Us + Left Behind DLC – játékteszt appeared first on Hessteg.



Bates Motel – kezdett az ötödik évad

Egy igazán erőteljes negyedik évad után végre elkezdődött az ötödik – és egyben utolsó – évad, ami szintén izgalmasan indított. Figyelem: a kritika a 4. évad végét spoileresen taglalja. A Bates Motel már a kezdetektől az egyik favoritom volt, és mostanra sem veszített pozíciójából. A negyedik évad ígéretesen zárult, hiszen Norma meghalt, ezáltal Norman nagyjából nullára redukálta a maradék épelméjűségét is, ellenben maximalizálta a már eddig is meglévő pszichopata jellemvonásait. Négy évadon keresztül figyelhettük, ahogy Norman mindinkább önmaga kísértete lesz és elfoglalja a helyét a saját maga által kialakított fiktív világban, ez a folyamat pedig az új évadban fog kiteljesedni. Norma Bates ugyan meghalt az előző évad során, ám mégsem kell Vera Farmigát nélkülöznünk, hiszen ő Norman képzeletében még mindig létező személy. Minden fontosabb döntésénél jelen van, megkérdőjelezi és véleményezi azokat, egyfajta megvalósult tudatalattiként jelenik meg Norman életében. Az őt körülvevőket tájékoztatja, hogy az édesanyja elhalálozott, ám otthon minden ugyanúgy megy tovább, mint azelőtt. Ezt az a tény is súlyosbítja, hogy ugrottunk az időben, mégpedig nem is keveset, hiszen Dylan és Emma kislánya, Kate is megszületett. Romero seriff börtönben van, de biztosan hamarosan kikerül, mivel az ő karaktere elég sok bonyodalmat rejt magában azáltal, hogy tisztában van Norman elmeállapotának súlyosságával. Újabb színfoltja a sorozatnak a Madeleine Loomis (Isabelle McNally), aki kísértetiesen hasonlít a pár évvel fiatalabb Normára. Normant nyilvánvalóan az édesanyjára emlékezteti, úgyhogy borítékolható, hogy a fiú vonzalmának tárgya is bőven szerepet kap majd a később várható teljes elboruláskor. Az évad során feltűnik Rihanna is, aki Mariont alakítja majd, az ő karakterének fontosságát pedig minden Psycho-rajongó ismerheti. Freddie Highmore egyébként zseniális színész; egyszerre illedelmes és kedves fiatal srác, ijedt, lázadozó kisfiú és skizofrén gyilkos, amellett, hogy még az édesanyját is képes megszemélyesíteni. Sajnálom, hogy az ötödik évaddal búcsút intünk a sorozatnak, bár talán jobb is, hogy a csúcson hagyják abba. A Bates Motel pedig eleve kiváló alaptörténettel rendelkezik, nem beszélve a rendkívüli alakításokról, így minden adott, hogy egy tökéletes lezárás tanúi lehessünk az évad végeztével.

The post Bates Motel – kezdett az ötödik évad appeared first on Hessteg.



Arany (2016) – kritika

Nem minden arany, ami fénylik –tartja a mondás. Valahogy így vagyok ezzel én is Matthew McConaughey újabb fizikai átváltozásáról elhíresült, és ismét a pénz bűnös világában játszódó filmje láttán. A cselekmény részben megtörtént eseményeken alapszik. A 80-as években játszódó történet egy valaha nagy múltú aranyásó család lezüllött sarjáról, Kenny Welshről szól, akinek apja nyomdokaiba lépve kell megállnia helyét, de az élet nem mindig az egyszerű utat kínálja. Egy geológussal (Edgar Ramirez) karöltve, hosszas kutatás árán végül aranyban gazdagnak tűnő telepet talál valahol Borneó dzsungelében, így csakhamar az élre tör: sikeres üzletemberré avanzsál, a pénz dől. A történet folyama innentől hullámvasút szerűen halad előre. Welsh többször áll a csúcson, majd zuhan a mélybe, mígnem olyan fordulat áll be, ami az egész történetet és Welsh életét is gyökeresen átírja. Stephen Gagan (a Traffic és a Sziriána írója) rendezte az aranyláz modern kori változatát az ismét frenetikusan játszó Matthew McConaughey-vel a főszerepben. A színész első Oscar-díja után úgy tűnik, hogy ismét mindent beletett a szerepbe: ezúttal alaposan meghízott, és haja nagy részétől is megvált Welsh bohém karakterének hiteles megformálása érdekében. Noha az Akadémia szereti a fizikai metamorfózisokat, kétlem, hogy ezen múlik majd az Arany sikere. Míg hasonló alkotások emlékezetes jelenetei – mint például A Wall Street farkasa esetében – elementáris erővel jöttek le a vászonról, addig ezúttal a bő 120 perc alatt számos megfeneklést élhetünk át. A színészek ugyan megtesznek mindent, a hangulatot klasszikus dallamok segítik még hitelesebbé tenni, és összességében érződik az egészen a nagy igyekezet, valahogy mégsem áll össze, a film döcög. A történet sokadik lejtmenete után már csak a végét vártam. Lehet, hogy távoli már az indián filmekből megismert aranyásás bűvöletének izgalma, vagy egyszerűen tényleg csak hiányzik az a bizonyos plusz… A film a pénztáraknál sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A 30 millió dolláros költségvetésből finanszírozott mozi eddig 7,8 milliót hozott vissza, ami minden, csak nem fényes siker. Matthew McConaughey Oscar-jelölése is elmaradt, és valószínű, hogy a filmet inkább az “amúgy sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle” kezdetű beszélgetésekben fogjuk emlegetni, mint az év egyik nagy filmes élményeként.

The post Arany (2016) – kritika appeared first on Hessteg.



Thr33way – the Boy Band

Jordan Peele és James Corden fiúzenekart akart alapítani, de kellett egy harmadik tag, szóval a The League-ből ismert Nick Kroll is beugrott. Természetesen a Backstreet Boys kifigurázása lett a végeredmény. Agyament videó a tovább mögött.



Léteznek még minisorozatok

Pár éve a csatornák rájöttek, hogy nincs értelme minisorozatokat készíteni, majd pedig Ryan Murphy kitalálta, hogy mégis van, ezért a minisorozatok helyére bejöttek az antológiák, amik egy brand alatt összefogott minisorozatokat fednek. Az ABC viszont bízik az ‘event’ szó erősségében (a FOX is, ld. Shots Fired), ezért a hétfőn bemutatott, a 70-es évek melegjogi mozgalmairól […]



Délelőtti videók 5.: Benidorm

Muhaha, a Benidorm pilotját 10 évvel ezelőtt húztam le, de most mér tényleg ideje lenne visszanéznem a spanyoloknál nyaraló angol turistákról szóló ITV-komédiába, aminek hétfőn startolt el a 9. szezonja (a franc se hitte volna!). A tovább mögött egy előzetes és egy hülye részlet. Lehet, hogy mégsem kellene visszanéznem?



Pataky Attila nem hisz, hanem tud

Vajon meddig gondolják még jó poénnak a médiában, hogy Pataky Attilát kérdezzék az űrkutatás legújabb eredményeiről? A jelek szerint még jó sokáig: az Edda-énekesnek nyilvánvalóan odaát maradt az agya, és a bornírt összeesküvés-elméletei mindig szórakoztatóak ahhoz, hogy megszólaltassák, amikor a NASA bejelent valamit. Most a hét Föld-szerű bolygóról szóló bejelentés után Pataky előbb a 24.hu-n roadshow-zott, majd hétfőn a TV2 gondolta úgy, hogy jó ötlet teret adni a nézeteinek.

Így aztán Pataky pár percen át összefüggéstelenül hadar arról, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy van élet a Marson, meg mindenütt, csak a háttérhatalom titkolja el, és az egész nem is lenne annyira érdekes, ha Demcsák Zsuzsa nem kísérné ezt döbbent arckifejezéssel.

Komolyan, az ilyen arcjátékot egyesek évekig tanulják a Színművészetin, Demcsákéra külön filmet lehetne felhúzni – és amikor hirtelen közbevág, hogy “Engem sokkal jobban érdekel, hogy hogy vagy”, az egyértelműen a beszélgetés drámai csúcspontja. Persze ezzel még nem teszi szükségessé Pataky meghívását a stúdióba, de legalább szórakoztató, ellentétben az évek óta ugyanazokat a marhaságokat hajtogató ex-rocksztárral.

(via Nyugati Fény)






Délelőtti videók 4.: The Voice

A The Voice hajnalban elstartolt 12. évadjában Alicia Keys, Adam Levine, Blake Shelton és Gwen Stefani ül a forgó székben, és szokás szerint forgattak a szezonhoz egy külön promót, ami most egy 90-es évekbeli szitkomot idézett meg – ez van a tovább mögött.

(Bónusz videónak pedig egy részletekkel teli előzetes, egy betekintés, egy, a zsűritagok által énekelt dal klipje (TLC – Waterfalls), valamint a szitkom promó forgatási videója.)



Délelőtti videók 3.: The High Court

Tegnap startolt el a Comedy Central új komédiája, a The High Court, ami… nekem egy kicsit a Drunk History-ra hajaz, ugyanis a napközbeni bírós műsorok paródiájaként is funkcionáló sorozatban valós bírósági eseteket fognak bemutatni, és azok fölött fog ítélkezni Doug Benson, komikus. A csavar, hogy mindezt erősen beállva teszi, hiszen füvezéssel készül fel a felvételre […]



Délelőtti videók 2.: When We Rise

70-es évek, San Francisco, melegjogi mozgalmak, sikerek és kudarcok, természetesen valós alapokon nyugodva.

Nemcsak az HBO indított sztárparádéval minisorozatot, hanem az ABC-s. A When We Rise tegnap került bemutatásra, a többek között Carrie Preston, Guy Pearce, Rachel Griffiths, Mary-Louise Parker, Michael Kenneth Williams főszereplésével készült dráma hosszú előzetese elég beszédes volt, most két rövidebb promó nézhető meg a tovább mögött a nem túl jó kritikákat kapó drámáról.



Délelőtti előzetes: Született szobalányok

A Tv2 meg akarja lovagolni a Született feleségek egykori sikerét, ezért a Devious Maids esetében mindent meg is tesz, hogy amolyan utódként adja el a Lifetime sorozatát. Az egyik ilyen csavar a magyar címben mutatkozik meg, hiszen ott a „született” szócska. Biztosan sokan bírálni fogják a kreatív címadása miatt, de azért se tegyük, mert alapvetően […]



Délelőtti videók 1.: Taken

Tudom, hogy ma hajnalban indult el, de nem vettem észre, hogy legutóbb decemberben raktunk ki előzetest az NBC újoncához, a Taken-höz, ami az ismert filmsorozat előzménye a Vikings Rollo-jával a főszerepben.

A tovább mögött féltucat rövid promó nézhető meg, illetve a végén egy színfalak mögé betekintő hosszú videó. Hátha jól fog elsülni.



Hírkedd – Incorporated-kasza! Csak színház és más semmi 3. évad!

Mai magyar premier: Indíték 3. évad, Született szobalányok 1. évad, Premier: The High Court S1, When We Rise S1 (dupla!), The Voice S12 (vendégblogger?), Taken S1, Broadchurch S3, Chris Webber’s Full Court Pranks S1, Africa’s Great Civilizations S1, Obsession: Dark Desires S4, Cold Case Files S1 + Finálé: Beyond S1 (tévés), Trip Testers S1, Magyar premier […]



Pénteki amerikai nézettség (02.24)

(Múlt heti pénteki nézettség.) A CBS-en szépen visszamászott a MacGyver, pedig teljes lakosságban még csökkent is. A stabil Hawaii Five-0 volt ismét a legerősebb a krimik közül, de a győzelmet ezúttal elorozta tőle a nagyot ugró Shark Tank, ami egy érdekeset crossoverezett a 20/20-vel. Az ABC-n szinten maradt a Last Man Standing, míg a Dr. […]



Exek az édenben címmel forgat kvázi Éden hotelt a Viasat3

Ha van jó hír, akkor ez az: a valaha készítette egyik legjobb hazai reality műsor (a másik a Lúzer FC), az Éden hotel egy évadnyi kihagyás után, idén tavasszal kvázi visszatér az eredeti csatornára, oda, ahol ezt a formátumot nem vitték el ordenáré fürdőskurvák és az őket a zuhanyzóban megpocsékoló műmájer gyökerek irányába, hanem jó szereplőválogatással két kifejezetten vicces és élvezetes évadot produkáltak az egzotikus környezetben játszódó párkeresős realityből, amiben csak egy szabály volt állandó: ha a hét végére nem volt csajod/faszid, akkor mentál a levesbe.

Az új reality nem az Éden hotel valódi folytatása, hanem egy másik vásárolt formátum, az MTV Ex on The Beach azaz eredetileg Ex a parton című műsora, amihez kell egy egzotikus helyszín (pipa, a magyarok Balin forgattak), egy pár csaj és pasi, akiket összeköltöztetnek, hagynak összemelegedni kicsit, kapnak kaját, piát, piát, piát és zenét, aztán elkezdenek jönni az exek, és ebből lesz sok sírás meg balhé.

[…] Bővebben!






Csütörtöki amerikai nézettség (02.23) – Javultak a The Blacklist esélyei

(Múlt heti csütörtöki nézettség.) A The Big Bang Theory nem tudott javulni a 2.0-s tartományba való esése után: könnyen lehet, hogy jövőre már a komédia sem fog 3.0 fölé kerülni. A CBS összes többi sorozata csökkent egy tizedet, a Training Day elért a “kaszált” Doubt szintjére, ráadásul az sem jó ómen számára, hogy a főszereplő, […]



A Power Rangerek akcióban

Még egy adag TV-spot jött a filmhez, amiben pár tini emberfeletti képességekre tesz szert, miközben egy aranybányát kell legyőzzenek. Az akciót emelik ki a tovább mögötti videókban.



Cars 3-előzetes: Next Generation

Tegnap valahogy kimaradt ez a Cars 3 teaser, de most itt a pótlás ideje. A Pixar ismét folytatással jön, és mivel a Cars 2 nálam végképp kinyírta ezt a franchiseukat, bár elismerem, hogy a gyerekek imádják mert vrmmmm vrmm, így a várási faktorom nulla. Viszont gondolom vannak olyanok, akik ezzel nincsenek így. Az újonc Brian […]



A Ghost in the Shell mozgó poszterei

Lássuk a főbb szereplőket egyhelyben állni, aztán egy képhiba utána megmozdulni. Ezek a mozgó poszterek a legrosszabb trendek közé tartoznak, vagy csak én utálom őket? Scarlett Johansson is Major. #GhostInTheShell pic.twitter.com/vJwrTItEhV — Ghost In The Shell (@GhostInShell) February 27, 2017 Pilou Asbaek is Batou. #GhostInTheShell pic.twitter.com/0UcYOUFdWT — Ghost In The Shell (@GhostInShell) February 27, 2017 […]



TOPLISTA: 25 színész, akit sosem jelöltek Oscar-díjra (pedig megérdemelnék)

Mint minden évben, idén is gazdára találtak az Oscar-díjak, de akárcsak az összes megmérettetésen, itt is csak egy győztes születhet kategóriánként. A nagy ünneplés során sokszor észre sem vesszük azokat, akik vesztettek, azokról pedig végképp hajlamosak vagyunk megfeledkezni, akiket valamilyen oknál fogva egyszer sem jelöltek Oscar-díjra. Listánkban ezúttal 25 olyan kiváló színészt gyűjtöttünk össze, akik elkerülték az Akadémia figyelmét. Gondoltátok volna, hogy John Goodmant, Ewan McGregort, Steve Buscemit, Emily Bluntot vagy Robin Wrightot még egyszer sem jelölte az Akadémia? Pedig igaz!