Monthly Archives: január 2017



A hét idézete

Lássuk, hogy most hol sült el a legjobb duma. Miket írtatok fel? A már lejárt darabok:

“Holy motherforking shirtballs!” – The Good Place – 1×13

“I wrote my own version of the nativity when I was a child. “The Hungry Donkey.”” – Sherlock 4×03



Lion

És az utolsó percekben még az is kiderül, hogy miért Lion a film címe. Vagy nem így kéne kezdeni? Bár ez az Oscar jelölt is sírós darab, de legalább nem mély depresszióba löki az embert.

Lion

A történet középpontjában Saroo áll, aki 5 évesen elkeveredik az otthonától Indiában. De úgy 1600 kilométerre. Ott intézetbe kerül, míg végül örökbe fogadja egy gazdagabb ausztrál házaspár. Aztán felnőttként elkezdi kutatni a tényleges családját. És közben még Rooney Mara is meglesz neki.

Viccelődök itt, pedig a film nagyon megható. Azok a részei a legjobbak, amikor az 5 éves gyerek elsodródik az otthonától, életben próbál maradni egy nagyvárosban, és végül intézetbe kerül. Ezek így játszanak az ember szívével, mivel úgy tűnik, hogy a 80-as években még erősebb volt a gyerekkereskedelem Indiában mint manapság, szóval elég komoly veszély is fenyegeti a srácot.

Lion

A probléma inkább ott van, hogy egy időugrás után a felnőtt Saroo-t látjuk, aki a karrierjén dolgozik, és a barátnőjével éldegél. Egészen addig, amíg egy apróság miatt fel nem törnek az emlékei. Mármint ezzel az a baj, hogy a szerelmi szál, és az ehhez köthető dráma elég gyenge lett. Nem a színészek miatt, hanem egyszerűen nincs kellően kidolgozva. Ez mondjuk ahhoz is köthető, hogy az egész film egy megtörtént eseményen alapul, szóval míg történetileg elég erős drámát lehetett volna csinálni akár a mostohaanyával is, akit Nicole Kidman alakít, teljesen kihagyva a barátnő szálat, de sajnos ragaszkodni kellett az életben történtekhez.

Lion

A lényeg, hogy az erős kezdés utáni hullámvölgyből gyönyörűen kászálódik ki a film, és a végére ismét csak pengeti a néző szívének húrjait. Ahogy a csávó kutat az emlékeiben, ahogy rátalál a kellő információra, és ennek a következményei egyszerűen csodálatosak. Kicsit hatásvadász, főleg a szerintem borzasztó zongorás zenével, de mégis működik, működött nálam.



Lion

És az utolsó percekben még az is kiderül, hogy miért Lion a film címe. Vagy nem így kéne kezdeni? Bár ez az Oscar jelölt is sírós darab, de legalább nem mély depresszióba löki az embert.

Lion

A történet középpontjában Saroo áll, aki 5 évesen elkeveredik az otthonától Indiában. De úgy 1600 kilométerre. Ott intézetbe kerül, míg végül örökbe fogadja egy gazdagabb ausztrál házaspár. Aztán felnőttként elkezdi kutatni a tényleges családját. És közben még Rooney Mara is meglesz neki.

Viccelődök itt, pedig a film nagyon megható. Azok a részei a legjobbak, amikor az 5 éves gyerek elsodródik az otthonától, életben próbál maradni egy nagyvárosban, és végül intézetbe kerül. Ezek így játszanak az ember szívével, mivel úgy tűnik, hogy a 80-as években még erősebb volt a gyerekkereskedelem Indiában mint manapság, szóval elég komoly veszély is fenyegeti a srácot.

Lion

A probléma inkább ott van, hogy egy időugrás után a felnőtt Saroo-t látjuk, aki a karrierjén dolgozik, és a barátnőjével éldegél. Egészen addig, amíg egy apróság miatt fel nem törnek az emlékei. Mármint ezzel az a baj, hogy a szerelmi szál, és az ehhez köthető dráma elég gyenge lett. Nem a színészek miatt, hanem egyszerűen nincs kellően kidolgozva. Ez mondjuk ahhoz is köthető, hogy az egész film egy megtörtént eseményen alapul, szóval míg történetileg elég erős drámát lehetett volna csinálni akár a mostohaanyával is, akit Nicole Kidman alakít, teljesen kihagyva a barátnő szálat, de sajnos ragaszkodni kellett az életben történtekhez.

Lion

A lényeg, hogy az erős kezdés utáni hullámvölgyből gyönyörűen kászálódik ki a film, és a végére ismét csak pengeti a néző szívének húrjait. Ahogy a csávó kutat az emlékeiben, ahogy rátalál a kellő információra, és ennek a következményei egyszerűen csodálatosak. Kicsit hatásvadász, főleg a szerintem borzasztó zongorás zenével, de mégis működik, működött nálam.



Emlékeztető: A Goldberg család 2. évad

Ma. 21:00. Comedy Central. The Goldbergs – 2×01-02 (kritika)



Ki legyen a 13. Doctor?

Christopher Ecclestone, David Tennant, Matt Smith, Peter Capaldi… A Peter Capaldi távozásáról szóló hír kapcsán adja magát a kérdés:

Ki lesz a 13. Doctor? Ki legyen a 13. Doctor?

Pár éve, a 12. Doctor bejelentése előtt, amikor Peter Capaldi vezetett a fogadóirodákban, a következő nevek hangzottak el találgatás szintjén legtöbbször: Damien Molony, Ben Daniels, David Harewood, Andrew Scott, illetve Rory Kinnear.



Doctor Who: Peter Capaldi is kiszáll

Az a tavalyi év egyik nagy híre volt, hogy Steven Moffat bejelentette, hogy a 10. évaddal kiszáll a Doctor Who-ból és másnak adja át a showrunneri posztot (Chris Chibnall-nak, aki amellett, hogy a Broadchurch készítője korábban dolgozott a Doctor Who-n és a Torchwood-on). Most az is kiderült, hogy Peter Capaldi is idén alakítja utoljára a Doctor-t.

Note: There is a poll embedded within this post, please visit the site to participate in this post's poll.

Doctor Who: Peter Capaldi is kiszáll

Ezt maga a színész jelentette be egy rádióinterjúban, s később a BBC is megerősítette a dolgot. Mindez azt jelenti, hogy a 10. évadot követő karácsonyi különkiadásban kerül sor Capaldi búcsújára, s talán az új Doctor bejelentésére is.

Emlékeztek még arra, amikor 2013-ban élőben követtük a 12, Doctor bejelentését és kiderült, hogy Peter Capaldi lesz az? Érdemes feleleveníteni az emlékeket. És mellé ajánlom Capaldi 8. évados bemutatkozásának kritikája és az azt követő kommentek olvashatóak.



Promóképek: Prison Break

Michael is alive! Ezt mondta a legutóbbi promóvideó, és most a képeken is megerősítést kap a dolog. A teljes galéria a többiekkel a tovább mögött. Mintha csak 2005-öt írnánk. Persze lesznek új szereplők is, de ez így szép.

Emlékszik még valaki arra a nyárra, amikor kiszivárgott premier előtt a pilot és sokan (akik lemaradtak a Lost vagy a Desperate Housewives premierjéről egy évvel korábban) rájöttek, hogy érdemes tévésorozatokat nézni?

Promóképek: Prison Break

Promóképek: Prison Break

Promóképek: Prison Break

Promóképek: Prison Break

Promóképek: Prison Break

Promóképek: Prison Break



Magyar jelenlét: Jane The Virgin

A harmadik évadjában járó Jane The Virgin még mindig az egyik legüdítőbb és legkülönlegesebb hangulatú komédia a palettán, és még rólunk is megemlékeznek néha benne.

A 3×08-ban Rogelio egy villámrandi keretében furcsa módon udvarol Heidi Balvanera-nak, aki egyébként Jaime Camil való életbeli felesége. Ki tudja, otthon mivel veszi le a lábáról? a sorozatban magyarokkal, videós bizonyíték a tovább mögött.



The Good Place: jöhet a 2. évad

A This Is Us után újabb 2016/17-es NBC-s újonc kapta meg a bizalmat idő előtt a folytatásra: a csatorna berendelte a The Good Place 2. évadját, újabb 13 részt.

Az évadzáróról itt írtunk, ahogy látom mindenkinek bejött rajtam kívül, de én nem számítok, hiszen már korábban kiszálltam, szóval továbbra is csak azt hajtogatom, hogy egy hétvégi délutáni darára remek darab lehet. Igaz, így az ütős cliffhanger-ök annyira nem fognak hatni, de ez legyen a legnagyobb baj.

The Good Place: jöhet a 2. évad



Sikerfilmek musicalként

Csak poénkodás természetesen, egy rajz és egy dalrészlet, némelyiken el lehet mosolyodni. Itt a teljes galéria.

Sikerfilmek musicalkéntSikerfilmek musicalként

Sikerfilmek musicalkéntSikerfilmek musicalként



Majkát kockás zakóval büntetik

Majkát kockás zakóval büntetik

Az 50 milliós játszma az a vetélkedőműsor, aminek elméletileg nem kellene működnie. Megvan ugyanis az ilyen műsoroknak a pszichológiája, ami nagyjából azon alapul, hogy a játékost és a nézőt is az hajtja, hogy látja, ahogy gyarapodik a lóvé, amit a végén el lehet vinni, és ott van a nagy elbukja-nem bukja kérdés is, lehet izgulni, katarzist építeni, a 46. percben csúcsra járatni a drámát. Erre itt egy olyan műsor, ami azzal indít, hogy nesze, itt az 50 millió, de nehogy egy helyen költsd el.

[...] Bővebben!

Majkát kockás zakóval büntetik Majkát kockás zakóval büntetik Majkát kockás zakóval büntetik



Krízisben a Denuvo?

2016-ban a játékfeltörés és az internetes kalózkodás addig nem látott ellenfélre akadt. Az osztrák készítésű Denuvo ugyanis olyan anti-tamper technológiát tett az asztalra, amit addig még senki sem látott.




Annyira jó volt, hogy a Kínai cracker csapat, a DRM, azt állította, hogy ha ez így megy tovább 2018-ra feltörhetetlenek lesznek a játékok. Azonban szépen lassan kezdtek megjelenni a megoldások. Az elején csak kikerülték a rendszert, de nagyjából fél évvel a játékok megjelenése után már sikerült teljesen feltörni őket. Ez viszont még megérte a játékot kiadó cégeknek, hiszen sokan nem várnak néhány hónapot arra, hogy ingyenesen játszhassanak a játékkal, így hát a kiadóknak minden egyes “töretlen” perc, rengeteg pénzt jelentett.

2016 nyarán az olasz crackelő csapat, a CONSPIR4CY (CPY) kezdett rácáfolni a kínaiak által előbb-utóbb törhetetlennek tartott rendszerre, ugyanis a Playdead által kiadott Inside-ot mindössze 6 hét alatt sikerült feltörni. Ezután sorra adták ki a Denuvoval védett játékok feltört verzióját, úgy mint a Doom-ot, Mirror’s Edge-et és a Deus Ex-et. Annak ellenére, hogy itt is néhány hónapig tartott a feltörés, a Denuvoba fektetett bizalom kezdett megrendülni.

Ez így ment az utóbbi fél évben. Kiadtak egy Denuvoval védett játékot, a CPY néhány hónap alatt feltörte. Ezzel teljesen elégedettek voltak a kiadók, hiszen ez idő alatt rengetegen vették meg a játékaikat, akik amúgy letöltötték volna.

Viszont január 29-én, csupán öt nappal a Resident Evil 7 megjelenése után, a CPY feltörte a játékot. A Denuvo védelmére szóljon, hogy ők sosem állították, hogy a rendszerük feltörhetetlen. Ezzel nem is volt gond, hiszen néhány hónap védelem jóval több mint a semmi, viszont öt nap már nem sokkal. Hozzá kell tennem, hogy a Denuvo rendkívül drága. Ilyenkor el kell gondolkodniuk a kiadóknak, hogy tényleg megéri-e számukra ez a védelem.

Lehet, hogy a CPY rájött a titokra, és megtalálta a Denuvo Achilles-ínját? Vagy lehet, hogy csak szerencséjük volt? Egyelőre nem tudjuk, azonban hamarosan kiderül, hogy a Denuvo mégis mekkora akadályt képes a crackerek elé állítani. Egy dolog viszont biztos. A CPY úgy látszik sikeresen cáfolja a kijelentést, hogy a játékok 2018-ra feltörhetetlenek lesznek, persze addig van idő, hogy csiszoljanak a szoftveren, a tendencia viszont azt mutatja, amit eddig is sejtettünk: nincs feltörhetetlen védelem.


Így már csak egy kérdés maradt: Mi történik, ha a Denuvot teljesen legyőzik, és többé már nem tart hetekig – hónapokig a feltörés? Vajon lesz-e még kihívója a kalózkodásnak, vagy az elmúlt évtized mottója ismét visszatér? – “Minden játék ingyenes, csak van aki fizet érte”
-Barninho-

The post Krízisben a Denuvo? appeared first on Hessteg.



Incorporated: vége az 1. évadnak

Egyértelmű, hogy kétféle Syfy van napjainkban. Az egyik szállítja a jobb-rosszabb és olcsó kanadai importokat (Dark Matter, Killjoys, Wynonna Earp, Van Helsing, Aftermath), a másik pedig próbál minőségibb megvalósításban utazni (12 Monkeys, The Expanse, The Magicians) – szerintem ez a két arc megfér egymás mellett, csak éppen sok néző csak az egyiket vagy a másikkal fogja azonosítani.

Az Incorporated egyértelműen utóbbi csoportba tartozik. Nem azért, mert feltétlenül az egekben lenne a költségvetése, de a komolyabb, átgondoltabb téma és a megvalósítás szintje erre predesztinálja. A vállalatok által irányított, brutális osztálykülönbségekkel rendelkező, aszály és klímamenekültek sújtotta jövőben játszódó sorozat pilotjáról itt írtunk.

Incorporated: vége az 1. évadnak

Az elején közlik velünk, hogy a sorozat egy olyan világban játszódik, melyben az elit a Föld 90%-át irányító multikban dolgozik és a Zöld Zónában él, míg a lakosság túlnyomó többsége a Vörös Zónákban nyomorog – a világ némiképp hasonlít a 3%-ben látotthoz. A nyomorból kitörni szinte lehetetlen, de az elit élete sem egyszerű, hiszen a vállalati kémkedések hálózzák be, mely miatt könnyen körön kívülre lehet kerülni.

A főhősnek azonban mégis sikerült kintről valahogy belülre kerülnie, s magának látszatéletet teremtve csak egyetlen cél hajtja, hogy megmentsen valakit. Ennyit tudunk meg a pilotban, ami meglehetősen merész volt abban a tekintetben, hogy egy csomó mindent nem magyaráztak meg benne, hanem inkább csak elhintettek infómorzsákat, hogy később egyesével kifejtsék azokat.

Incorporated: vége az 1. évadnak

Az Incorporated fő sztorija nem rossz, de kifejezetten vékony volt, azonban a sorozat sokkal többről szól. Az évad első fele eleve két idősíkon játszódik, folyamatos flashback-ekkel ismertetik meg velünk a főszereplőt és a többi kiemelt karaktert, sőt, mint a 3%-ben, itt is az 1×06-ot szinte teljesen egy visszaemlékezésnek szenteltek.

És miközben a múlt segítségével élettel töltötték meg a karaktereket, folyamatosan megismertetik velünk a 2074-es világot is. Ehhez mindenféle ötletes eszközöket hívnak segítségül, gyerekeknek szóló oktató animációkat, híradórészleteket, háttérben futó reklámokat (‘Feed America!’), random snitteket némely szokásokról, de egyes mellékszereplőknek, vagy az orvos pácienseinek is ez a szerep jut. Ez a világépítés, ahogy egyre több és több infó jutott nekünk, nekem nagyon bejött.

(Aki kíváncsi a jövő történelmére, az a Syfy honlapján tájékozódhat róla.)

Incorporated: vége az 1. évadnak

És, ha már világ, akkor természetesen a technológia is mind-mind infókkal szolgált az ottani (társadalmi) viszonyokról: a terhesség kezeléséről kezdve a sérülések ellátásán át, a plasztikai beavatkozásokig. Ezeket a tech-infókat általában elég szórakoztató módon vonták be a sztoriba, látszik, hogy átgondolták az egész koncepciót.

Nézői szempontból kifejezetten sok múlik azon, hogy a nem éppen tipikus és nem feltétlenül pozitív főhőst mennyire tudjuk elfogadni. A Skins-ből ismert Sean Teale számomra igazi enigma volt, az elején nagyon fura szerzetnek éreztem ezt a karaktert, s lehet, hogy csak a később róla kiderülő dolgok miatt ilyen, de az biztos, hogy a végére sem váltunk haverokká. Nincs vele gondom, csak olyan furcsa a figura.

Incorporated: vége az 1. évadnak

Az egész szezon nagyon okosan lett felépítve a végjáték felé, mely az elkerülhetetlen események mellett jó kis leágazásokat is kapott, például a “Ben vagy Aaron?”-kérdéskör önmagában is kifejezetten érdekes dilemma elé állította a főhőst. Nyilván az egymással marakodó, a profitért cserébe az emberiségnek is betartó multik sztorija nem újszerű, főleg annak nem, aki jártas a műfajban, de tévés platformon nincs sok hasonló sorozat.

A zárás nem kapott kőkemény cliffhanger-t, a 2. évad akár ugyanaz is lehet, mint az első, csak épp pepitában, változás mindössze annyi lesz, hogy több oldalról akadályozhatják meg a főhős törekvéseit, még jobban megnehezítve ezzel céljai elérését.

Incorporated: vége az 1. évadnak

Még véletlenül sem mondom azt, hogy hibátlan az Incorporated, hiszen szinte mindegyik karakterbe “bele lehetne kötni”, kezdve a sokak számára minden bizonnyal feleslegesnek tűnő pénzért bunyózó Theo-val, egészen az olykor nagyon naiv asszonykáig, Laura-ig, még azt is megkockáztatom, hogy egyik kiemelt karakter sem túl szerethető vagy szimpatikus.

És fura módon számomra mindez nem zavart be, az Incorporated teljesen rendben volt, korrekt, hullámvölgyektől mentes szórakozást nyújtott.



Finálé előtt: Vikings

Elég komoly zárás várható az idei évre? Vagyis inkább csak évadra, mert gondolom, az 5. szezonig nem kell 2018-ig várni. A kibeszélő elég mozgalmas volt, remélem, kapunk vendégkritikát ismét, a tovább mögött pedig addig is a szezonfinálé előzetese.



Affleck kiszállt a Batman rendezéséből

Nemrégiben beszéltünk róla, hogy Az éjszaka törvénye nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem csak a nézők, kritikusok vélekednek róla így, hanem ezzel párhuzamosan a pénztáraknál sem teljesít úgy, ahogy kellene, és jelen állás szerint jókora bukásnak tűnik.




Ez azért is meglepő, mert eddig a Ben Affleck rendezte filmek rendre jól hoztak a konyhára, és a Hideg nyomon kivételével mindegyikben ő játszotta a főszerepet is, így a megosztott figyelem – ami fő érvként jön elő, amikor a Live by Night bukásáról van szó – eddig nem igazán jelentett problémát. Az utóbbi hetekben azonban nem csak ezzel a mozival voltak gondok, de a Batman irányából sem érkeztek túlságosan jó hírek.

A Warner érzi, hogy valami nincs rendben a DC univerzumban, nem csoda, hogy a Denevérember filmje kiemelkedő figyelmet kap. Ez a figyelem és a rajongóktól érkező hatalmas nyomás -ami valahol teljesen érthető a mostani DC filmek, illetve Nolan Batman trilógiájának minőségének tükrében- azonban túl sok volt Ben-nek, aki már az év elején pedzegette, hogy lehet, hogy kiszáll.

A pedzegetés pedig mára valósággá vált, Ben Affleck felállt a rendezői székből. Nagyon megijedni azért nem kell, csak onnan, főszereplőként (és producerként) marad. Az indoklás pontosan a vártnak megfelelő volt,

hiszen legfőbb okként azt hozta fel Ben, hogy Batman olyan karakter, aminek a rajongótábora óriási és csak a legjobb minőséggel lehetnek elégedettek, így a legjobb az lesz, ha csak egy feladatra koncentrál és nem osztja meg a teendőit, marad a kamera egyik oldalán.

Ez teljesen érthető és elfogadható, de aki követi a filmes világ eseményeit, annak már kifejlődött a szimata és messziről megérzi a BS szagot. Most sincs ez másképp, hiszen még jól emlékszünk, amikor pár héttel ezelőtt Ben arról beszélt, hogy ha nem elég jó a forgatókönyv, akkor ő inkább fogja magát és kiszáll – most pedig otthagyta a rendezői széket. Könnyen lehet, hogy egész egyszerűen azért döntött így, mert a forgatókönyv a szokásos DCEU minőség és nem adja a nevét hozzá, de még inkább elképzelhető, hogy a Warner nem adott szabad kezet Afflecknek és ő ahelyett, hogy elkészítsen egy Batman mozit, ami nem az ő szája íze szerint való, inkább kilépett.


Hogy ki lép majd a helyére az még egyelőre kérdéses, de hamar meglesz az új direktor, efelől semmi kétség. Pletykák már most felröppentek, de hogy ki lenne a legmegfelelőbb, aki újra reménysugarat vinne a DCEU-ba, arról órákig lehetne vitatkozni. Ti kit látnátok szívesen a rendezői székben?

The post Affleck kiszállt a Batman rendezéséből appeared first on Hessteg.



Doctor Strange (2016) – kritika

Sokan már nagyon unják az eredetfilmeket – amolyan nyűgnek tartják, amin túl kell esni, le kell tudni, bevezetődik a karakter, hogy aztán majd a második, harmadik megjelenésekor indulhasson a valódi móka. Én pont fordítva működök: az eredetfilmeket szeretem igazán. Vasember 1, Amerika Kapitány: Az első bosszúálló…




…Doctor Strange. Azért szeretem az első, bevezető részeket, mert mindig egy kis színt visznek a már “megszokott” univerzumba, no és persze legtöbbször egy-egy nagy név csatlakozik a társasághoz. Ennek megfelelően az én elvárásaim magasak voltak, és egy dolog kivételével a Doctor Strange ezeknek maradéktalanul meg is felelt.

Kezdjük azzal, hogy Benedict Cumberbatch mennyire kitűnő választás volt. Jó, persze amúgy is imádom a palit, de az egoista, beképzelt, mélyen belül mégis nemes karakter megformálására nehezen találtak volna alkalmasabb színészt. No de miről is szól pontosan a doki első kalandja?

Doctor Strange fotorealisztikus memóriával megáldott idegsebész, szakmája egyik legjobbja. Munkáját elismerés veszi körül, a garázsban Lamborghini parkol, a kezei pedig csodákra képesek a műtőasztal mellett. Ezt azonban ő is tudja magáról, az egója az eget verdesi, ő maga pedig nem csak roppant sikeres, de elég nehéz természet is egyben. Míg egy nap minden megváltozik. Szörnyű autóbalesetet szenved, amiben a kezei súlyosan sérülnek, így nem hogy sebészként használhatatlanok, de a borotválkozás is kínszenvedést okoz – Strange ettől persze teljesen magába zuhan. Míg nem a gyógytornásza mesél neki egy csodás esetről, ahol egy lebénult páciens gyógyult fel teljesen – megmagyarázhatatlan módon. Főhősünk utánaered a dolgoknak és kideríti, hogy csodáról szó sincs, csak egy “újfajta gyógymódról”, amihez Katmanduba kell utaznia. Ott pedig valami olyasmi várja, amit legmerészebb álmaiban sem képzelt volna.

Mr. Doctor. It’s Strange. Maybe.

Nagyon nem akarnám elspoilerezni, de ahhoz, hogy a film legnagyobb erényét magasztalhassam, sajnos kénytelen vagyok, így aki ezt elkerülné, az most ugorjon a cikk legvégére. Szóval, varázslatok, univerzumok, tükördimenziók és a mindent bekebelező sötétség, Dormammu. Strange pedig átmegy az eredetfilmek minden klisés állomásán, míg végül megtalálja az erejét, a helyét és a célját. E tekintetben nem igazán korszakalkotó a film, noha a már megszokott szerkezet ezúttal is működik, hála a karaktereknek, a humornak és elsősorban…. a látványnak.

Igen, most jön az a rész, amikor a látványról fogok áradozni, mert láttam, láttunk már pár CGI-t az elmúlt években, amiktől leesett az állunk, de az, amit a Doctor Strange alkotói műveltek, az előtt megemelem a kalapom, kétszer. Nem csak csűrik, csavarják a teret, az univerzumokat és dobálják a varázslatokat, hanem teszik ezt a film nagy részében, baromi okosan felépítve. Minden apró kis kocka pontosan ott van, ahol lennie kell, az egész megvalósítás hibátlan. Azt hiszem, ha nem ide ítélik az Oscart, akkor nincs igazság.

Ahogy írtam is, a látvány mellett a film többi eleme is jól működik, a történet alapjaiban sablonos ugyan, de a karakterek feledtetik ezt, noha annyit azért hozzátennék, hogy a Marvel gonoszai még mindig eléggé vérszegények, bár nem a Doctor Strange volt a legproblémásabb: Mads Mikkelsen jól hozza Kaecilius-t, Dormammu viszont nem hozta rám a sikítófrászt.



Összességében a Marvel Univerzum színesebb lett Strange által, a film pedig jó, a látvány az, ami miatt kiemelkedő, no és persze Benedict miatt. Én mindenesetre várom, hogy újra feltűnjön a vásznon Mr Doctor, csak legközelebb ha kérhetem, akkor kevesebbet alkudozzon.

The post Doctor Strange (2016) – kritika appeared first on Hessteg.



Már az igazságot is rebootolni kell?

Egy milliomos és egy zsaru képes lesz a dologra? A délelőtti előzetesek mellé itt a plakát is az APB-hez. Lehet, hogy a 24: Legacy felvezetésével sikeres lehet?

Már az igazságot is rebootolni kell?



Délelőtti videó 5.: TNT

A TNT is kiadott egy 2017-es csatornapromót (videó a tovább mögött), amiben ott figyel az Animal Kingdom, a Good Behavior és két újonc, a Claws és a Will – no love for The Last Ship or Major Crimes or The Librarians. Azért így is hangulatos.



Délelőtti videó 4.: Van Helsing

A Syfy-os Van Helsing első szezonjáról nemrég írtunk, a tovább mögött ott van a 2. évad teaserje.



Ripost címen indít magazinműsort a TV2?

Ripost címen indít magazinműsort a TV2?

Volt ugye az Aktív, a TV2 magazin vagy bulvárműsora,végül is mindegy, hogy minek nézzük, a lényeg, hogy december 31-gyel megszűnt, mert Hajdú Péter cége gyártotta, és vele nem közösködik a TV2 egy ideje. A tévének viszont pont úgy kell egy ilyen műsor, ahogy az RTL-nek a Story Extra nevű, így most megint lesz egy ilyen műsoruk

Ripost

címmel. Nem véletlen a címválasztás, információink szerint a február 20-án jelentkező műsort a Ripost főszerkesztője, Ómolnár Miklós hozza tető alá, és ő lesz a főnöke is, a szerkesztését pedig a lap újságíróira bízzák (a műsorvezetést nem tudjuk, kire). Ez azért különösen pikáns, már a TV2-Ripost összenövésen túl, ugye, ami az egymásól átvett (ál)hírek mennyiségében is különösen gyümölcsözőnek tűnik, mert a TV2 hírigazgatója, egyben az infotainment műsorokért felelős vezetője, Kökény-Szalai Vivien és Ómolnár Miklós viszonya korántsem felhőtlen, hiszen előbbi váltotta az utóbbit annak idején a Story magazin főszerkesztői székében, úgy, hogy Ómolnár nagyon nem akart volna felállni onnan. 

A TV2-t megkérdeztük a pletykáról, egyelőre nem válaszoltak.

UPDATE: "No comment" - ez a rekció. Na, majd látjuk.

Ripost címen indít magazinműsort a TV2? Ripost címen indít magazinműsort a TV2? Ripost címen indít magazinműsort a TV2?